Az 1970-es évek elején keresték meg először Masaaki Hatsumi sensei-t külföldről, hogy ninjutsut tanuljanak tőle. Az első – nem japán – tanítványok Doron Navon, Stephen Hayes, Bo Munte voltak. Később ők „terjesztették” elsőként a nyugati világban ezt a harcművészetet. Az évtized végére egyre többen keresték fel Hatsumit, és ő akkorra szükségét látta, hogy rendszerezze az általa tanultakat, és azt, hogy mit tanítson ebből. Így jött létre a Bujinkan Budo. Ez foglalja magába azt a kilenc iskolát (ryu-t) melyet azóta is tanulnak, gyakorolnak szerte a világon. Az akkor formálódó szervezet is a Bujinkan nevet kapta.

A Bujinkan Budo-t a ninjutsut ma már sok százezren gyakorolják, és szinte az egész világon megtalálható. Az első tanítványok mára legendákká lettek, az ő tanítványaik – jó néhány shihan – is lassan azok lesznek. Magyarországról Szabó Pál 1986-ban találkozott először az akkori NSZK-ban Stephen G. Fröhlich shihan-nal, - aki akkor 3 DAN-os mester volt – és lett a tanítványa. Ez a kapcsolat ma is tart, mély barátság lett belőle. Fröhlich tette lehetővé, ő segítette a hazai ninjutsu szervezet létrejöttét. Ez ma furcsán hangozhat, de az 1980-as években Hatsumi nem engedte, hogy kommunista országokban tanítsák a ninjutsut. Szabó Pállal tett kivételt. Ez Steffen G. Fröhlichnek köszönhető. A német shihan azóta is minden évben eljön Magyarországra, Kecskemétre szemináriumot tartani.

Szabó Pál a ninjutsu, a Bujinkan Budo meghonosítója Magyarországon Ma már szerte az országban jórészt az ő tanítványai, volt tanítványai vezetik a klubokat.

A Bujinkan Budo kilenc régi iskolát, ryut foglal magába. Ezek közül három a jamabushi (ninja) iskola:

• Togakure – ryu
• Gyokushin – ryu
• Kumogakure – ryu.

Hat pedig szamuráj iskola:

• Koto – ryu
• Kukishinden – ryu
• Gyokko – ryu
• Takagi Yoshin – ryu
• Shinden Fudo – ryu
• Gikan – ryu

A Bujinkan Budo, a ninjutsu valódi harcművészet. Szellemisége, filozófiája a kor követelményeihez igazítva, megfelelő mesterek közvetítésével teljes egészében vállalható. Ami viszont nem, az a mára teljesen üzletté vált, sokak által csak „Bujinkan Turizmusnak” nevezett jelenség. Ennek a lényege az, hogy utazz Japánba, és semmi nem ment meg attól, hogy egy ott eltöltött hét után újabb Dan fokozattal, vagy fokozatokkal (!) térj haza. Ez évente többször is ismételhető. Ezt a módszert egy idő után már Japánon kívül is alkalmazzák. Így az övfokozatok devalválódtak. Ma azért néhányan már küzdenek ellene, és elindult egy tisztulási folyamat. Magyarországon Szabó Pál kidolgozott egy Dan-vizsgaprogramot, és a hozzá tartozó kluboknál szigorúan ez a követelmény. Az itt szerzett fokozatok mögött ott a megfelelő tudás. Jó néhány Shihan is kedvezően fogadta ezt.

A Bujinkan Budo talán egyszer ugyanúgy „tiszta” lesz, ahogy volt húsz-huszonöt évvel ezelőtt.

A ninjutsu a középkori Japánban a jamabushik /ninják/ „fegyvere” volt. De nem csak az övék, hiszen nem különülhetett el a szamurájoktól. Sokszor egy személyben öltött testet mindkét harcos. Gondoljunk csak a Japán történelem egyik legnagyobb alakjára, harcosára, Hattori Hanzora. Ő volt Tokugawa shogunk legbefolyásosabb embere. Egy személyben volt szamuráj, és jamabushi, ő volt a NINJA.

A ninjutsu a nin iskolája. A nin a „penge és a szív”. Sokféle jelentést hordoz magában. De elsősorban egy sajátos stratégia, taktika, az életet, a harcot a megszokottól eltérő látásmódon keresztül „szemlélő” filozófia, és talán egy kicsit vallás is egyben. A „shin-tai-gan” egysége.

Az életben minden pillanat, minden helyzet, szituáció más hozzáállást, megoldást kíván. Ez egy sajátos képesség, és készség is egyben, amit lehet tanulni és fejleszteni. Magas fokon ez igazi művészet. A ninjutsu tanulása, gyakorlása e művészet elsajátítását teszi lehetővé. A harcos akkor lesz igazi harcos, ha egyszer a pillanat művésze lesz. A Budo ugyanis a pillanat művészete.

A ninjutsu a Bujinkan Budo kilenc iskolájában:

Tai-jutsu:

• Daken-jutsu
• Ju – jutsu
• Aiki – jutsu
• Ukemi
• Kimewaza roppo

Ken-jutsu
Tanto-jutsu
Bo-jutsu:

• Rokusaku bo
• Jo
• Hanbo
• Tambo
• Shishin bo

Kusarifundo-jutsu
Naginata-jutsu
So-jutsu
Shuriken-jutsu

mint harci technikák, eszközök jelennek meg.

Nagyon fontos, és nélkülözhetetlen a:

• Seishin Teki Kyoyo
• Shinobi iri
• Bo ryoku
• Into-jutsu
• Ten-mon
• Chi-mon
• A Kayaku-jutsu
• Henso-jutsu
• Ba-jutsu
• Sui-ren
• Chi-ho

A középkorban nagyon fontos iskolák voltak a harcos számára. Ma már ez nem fontos, és nem is gyakorolják.

Mesterek:

• Szabó Pál (10 DAN Shihan) Kecskemét vezető instruktór
• Károlyi Gábor (7 DAN) Veszprém
• Csicsics György (7 DAN) Veszprém-Városlőd
• Markos Krisztián (6 DAN) Siófok
• Moór Attila (6 DAN) Szombathely
• Sára Viktor (5 DAN) Tura
• Lakatos Zoltán (5 DAN) Keszthely
• Báti Zsolt (5 DAN) Pásztó
• Murányi László (4 DAN) Budapest
• Rácz István (4 DAN) Budapest
• Henn Lőrinc (3 DAN) Veszprém
• Jakab László (3 DAN) Kecskemét
• Stumpf Csaba (3 DAN) Veszprém
• Horváth Enikő (2 DAN) Balatonkenese
• Török Tibor (2 DAN) Bugac-Kecskemét
• Jánosik Zsolt (1 DAN) Veszprém
• Nagy Zoltán (1 DAN) Veszprém
• Kruczler Dávid (1 DAN) Szombathely
• Gothard Zoltán (2 DAN) Veszprém-Városlőd
• Langó László (1 DAN) Kecskemét
• Remete Roland (1 DAN) Kecskemét